No megérkeztem Londonba. De az utazás elég sokat kivett belőlünk. Fél 11 után találkoztunk Ferihegyen a Hüs, a Balázs meg én. Meg a pereputty. Méregettük a táskákat, pakolásztunk, fóliáztunk. Aztán pikpakk be kellett "checkolni", és én természetesen besípoltam az átvilágításon. Mert az a fránya napszemüveg teljesen ráolvadt a fejemre. Mindegy, egyszer ilyet is kell. Vicces volt:) Aztán meg majd' megkukultunk, míg felszállhattunk a gépre. Akkor viszont rohantunk, mint a mérgezett egerek, hogy jó helyet kapjunk.A szárny elé csüccsentünk, Hüs az ablaknál, én középen, BA belül. A felszállásnál az agyam is elszállt. De talán a legkevésbé azt szerettem, amikor bedőlt forduláskor a gép. Azért a látvány szép volt. Főleg a csatorna felett, amikor olyan volt, mintha fejtetőn mentünk volna, mert a legalsó réteg volt a kék, utána jött a fehér, és aztán a pink (wizz). Hajókat is láttunk odalenn, le akartuk fotózni, de nem jött össze. Utána már nagyon gyorsan megérkeztünk Lutonba, a Herri "nem szarozott", zsupsz letette a gépet. Aztán a sok sajtkukac utas megszívta, mert olyan korán érkeztünk, hogy kinn sem voltak még a lépcsők. Mi pedig kényelmesen vártunk a sorunkra. Amit meg is kaptunk, amikor kanyarogtunk a "borderhez". Szerencsére nem "harmadik országból jövőként" kezeltek minket, a bácsi lefuttatta az útleveleket, végig mért minket, aztán egy bájos mosollyal utunkra engedett. A csomagokkal is majdnem minden rendben volt, csak a Hüs lakatja látta kárát az útnak:( Aztán lekéstünk egy vonatot, de míg vártuk a következőt, csak kapkodtuk a fejünket a gyors vonatok után, amik kb. 100 km/h-val száguldottak át az állomáson. Egyébként nagyon kulturált vonattal jöttünk be Londonba, ez is gyors volt, de belülről nem tűnt annyira annak. Viszont hamar beértünk St Pancras-ra, ami a "Nyugati" itt Hüs szerint. Szép. Itt kb fél órát szórakoztunk a public transport jegyekkel, míg végül egy csajtól kaptam egy napi metró jegyet, mert neki már nem kellett. Nagyon édi volt. Aztán BA is sikeresen megvette a heti jegyüket, illetve feltöltötte a rám hagyományozott Oysterét is (ez egy kártya, amire pénzt lehet tenni, és amikor közlekedsz, leszedi az árát az utadnak - zseniális). Mindenesetre bazi drága a közlekedés. Szóval metróztunk is, aztán double-deckereztünk is, ami elég gyilkos csúcsidőben. És vicces tej reklám van rajta - Usher tejbajusszal:) Mert ez kell a népnek. Aztán megérkeztünk az irodába, már aggódtak hova lettem, de mit sem számított ez, mert annyira megörültek Hüsnek és BA-nak:)A meglepi sikeredett. Aztán vacilláltak egy kört, hogy hova vigyenek, de aztán sikeredett kapnom egy ágyat a 2-es zónában, 6 buszmegállóra az irodától, egy uszoda és temérdek boltocska és kajálda közelében, egy kanizsai csaj szobája felett. Mert a világ az igenis kicsi. Főleg itt, ahol nagyon sok magyar van. Sajnos. Mert jobb lenne, ha ők is találnának otthon munkát. De ez egy másik történet. Mindenesetre még nem igazán fogtam fel mi történik. Csak lassan leragad a szemem. És holnap jelenésem van az irodában, aztán várost nézünk. Az tuti jó lesz. Byebye